Új élet, új remény...

 

Hiába támad a tél, a sokáig tartó meleg ősz, újabb csodával ajándékozott meg.
Japán tyúkocskámat tojásra ösztönözte az októberi meleg, és ha már megtojta a megfelelő mennyiségű tojását, akkor úgy döntött, ki is költi azokat.
Persze nem a tyúkólban, hanem az ól oldalára szerelt galamb tojó fészekben. Erről úgy tűnik nem lehet lebeszélni, idén már harmadszor választotta költőhelyéül. Dacolva az elmúlt hetek éjszakai -7, -10 fokos hőmérsékletével rendületlenül üldögélt a fészekben.

Tegnap már hangosan csipogtak az éppen csak megrepedt tojások, ezért reggel kíváncsian szaladtam meglesni, kikeltek-e a pihések. Reggelre mind a négyen világra jöttek, fázósan bújtak a kotlós tollai közé.

Persze nem maradhattak a parányi fészekben, át kellett őket költöztetni nagyobb és melegebb helyre. Erre a célra egy használaton kívüli nyúlólat szemeltem ki. Gyors átalakítás után már  költözhetett is a kis család.

Remélem ebben gond nélkül átvészelik a téli hideget, és tavasszal, már az új otthonunkban fedezhetik fel a világ szépségeit...